Olvasni és hallgatni valók
A Passió narratíva - a történeket átélése
Még anno az egyetemen koptul olvastam – fordítottam az Újszövetségből részleteket. Már akkor foglalkoztatott a kérdés, mitől egyetemleges Jézus története és mik azok a tényezők, amik miatt majdnem 2000 éve meghatározó hatással bír az emberiségre. A választ természetesen most is az emberi agy működésében és viselkedési mintáinkban fogjuk megtalálni. Jézus passiója az empátia, narratív gondolkodás és közösségi kötődés szimbóluma, amely az érzelmek mély átélésére és azonosulásra késztet.
A passióban megjelenő szenvedés nemcsak érzelmi együttérzést vált ki, hanem a küzdelmek univerzális metaforájaként működik, személyes relevanciát teremtve minden egyes néző számára. Az önfeláldozás eszméje által pedig olyan morális üzenetet közvetít, amely időtlen módon hat. Az emberi agy egyetemleges empatikus válasza a szenvedés látványára mélyen gyökerező evolúciós – szociobiológiai jelentősséggel bír. Ez a közösségi élmény megerősíti a kollektív összetartozást, az érzelmi katarzis pedig lehetővé teszi, hogy a feszültség feloldódjon, az egyén megkönnyebbülését és transzcendens megtisztulását hozva. A nyilvános kivégzés szokása egészen hosszú ideig fennmaradt.
Viselkedéselemzési szempontból Jézus szenvedésében az empátia szerepe nemcsak érzelmi szinten vizsgálható, hanem kognitív és társadalmi dimenzióban is. A történet tudatosan tartalmaz olyan részleteket, amelyek érzelmi rezonanciát keltenek a nézőben: a keresztúton való megaláztatás, a keresztre feszítés fizikai fájdalma, és az önfeláldozás morális dilemmája mind az érzelmi azonosulást szolgálja. Ez az aktív érzelmi kapcsolódás mélyíti a történet hatását, amely az emberi narratív gondolkodás természetes működését tükrözi. Breithaupt narratív agy elmélete rávilágít a tényre, hogy a megértés mellett, részt venni, átélni, megélni is kívánjuk a történeteket, ezáltal azonosulunk velük, és saját életükre tudjuk vonatkoztatni azokat. Jézus passiója ezt az azonosulási folyamatot erősíti.
A szenvedés látványa azért ragadja meg az emberiséget, mert lehetőséget teremt a feszültség megélésére és feloldására. Az emberi lélekben mélyen gyökerező igény, hogy a küzdelem és fájdalom végül feloldódjon, a „jó elnyerje méltó jutalmát” és ezzel megtisztulást nyerjünk. A passió végpontja, Jézus feltámadása, ezért a narratíva legfontosabb része. Az érzelmi katarzis, amelyet a feltámadás pillanata hoz, lehetővé teszi a néző számára, hogy a szenvedés értelmet nyerjen. Ez nemcsak spirituális megtisztulást mellett morális tanulságot is hoz: a küzdelem és áldozat nem hiábavaló. Társadalmi és csoportdinamikai szempontból Jézus passiója az egyéni reflexiókon kívül, kollektív rítusokat is teremt. A történet visszatérő megélése – például a nagypénteki liturgiákban vagy a passiójátékokban – erősíti a közösségi identitást, és fenntartja a kollektív emlékezetet. Az érzelmi együttérzés, amelyet a szenvedés látványa szül, megerősíti a közösség szociális kötődéseit, és azonos értékrendet hoz létre, morális kereteket ad. Az érzelmi katarzis és lelki megtisztulás fontosságát szakértők is hangsúlyozzák.
Breithaupt szerint „az emberi agy narratívákban gondolkodik, és az empátia egyik legfontosabb aspektusa ezeknek a történeteknek az átélése”. Ez a gondolat rávilágít arra, hogy a passió érzelmi folyamatok mellett, kognitív folyamatokat is aktivál, amelyek az emberi kapcsolatok és közösségek alapját képezik. A társadalmi dimenziókat vizsgálva pedig Durkheim hangsúlyozza, hogy „a közös rítusok és szertartások erősítik a csoport identitását és összetartozását, miközben morális keretet adnak a közösség számára”.
Összességében elmondhatjuk, hogy Jézus passiója az emberi narratív gondolkodás egyik legintenzívebb példája, amely az empátia aktiválásán keresztül nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is jelentős hatást gyakorol. Az érzelmi katarzis és lelki megtisztulás, amely a szenvedés és feltámadás által létrejön, az emberi lélek alapvető szükségleteit elégíti ki, miközben a közösségek számára identitást és összetartást teremt. Ez a narratíva nemcsak vallási, hanem univerzális emberi tapasztalat, amely generációkon átívelve kapcsolódik az emberi viselkedéshez.
Coachszemle: A MI érzésein(k) - Mit érez a mesterséges intelligencia?
A béta generáció hajnalán egyre többször kerül elő a kérdés, megváltoztat-e minket a mesterséges intelligencia (MI), ha igen, akkor, hol és milyen pontokon. Milyen társadalmi és egyéni változásokat hozhat? Mire érdemes felkészülnünk? Mi különböztet meg minket, embereket a mesterséges intelligenciától?
Gestalt coach-ként üléseim a során a mind saját, mind a coachee személyes, fizikai jelenlétével is dolgozom. Az energia változása fontos pillanat, akár mérföldkő is lehet egy folyamat során. Ez az energiaváltozás a megjelenő érzéseken alapszik. A kiváltó okai, a coachee egyéni értelmezése jelentőséggel bíró tényezői a fejlődésnek.
Gyerekkorom óta érdekelnek az emberi érzések. Honnan erednek, mik okozzák érzéseink megjelenését? Mennyire egyediek? Hogyan dekódolhatóak? Milyen formában jelennek meg nyelvünkben? Hogy hatnak az érzések a gondolatainkra, énképünkre és fordítva, meghatározzák-e a gondolataink az érzéseinket? Ha korlátozó hiedelmeink a negatív polaritású érzéseink kondicionálásának eredményei, akkor visszafelé is működhet: befolyásolni tudjuk saját érzéseinket? Kíváncsiságom a pozitív pszichológia irányába vitt.
A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vetett és vet fel a mai napig szakmán belül is. Miben más az ember, mint a gép? Képes lehet a mesterséges intelligencia felismerni, azonosítani az árnyalt emberi érzéseket és kiváltó okait? Képes érzések megélésére? Lecserélhet-e minket, hús-vér coach-okat az MI? Megalapozott a félelmünk?
Az alábbi írásomban az mesterséges intelligenciát az emberi érzelmek aspektusából közelítem meg. Tanulmányom célja rávilágítani arra a tényre, hogy bár vannak információink, vannak tapasztalataink az MI-vel kapcsolatban, tudásunk azonban jelenleg is korlátozott. Léteznek olyan tényezők, amiket eddig még nem, vagy nem eléggé vizsgáltunk, így azokkal kapcsolatban pusztán feltételezések mentén haladunk.
A következtetések a saját következtetéseim, logikus gondolkodás mentén, irányt adva a tovább gondolásra a konstruktív diskurzusra, de semmiképpen sem kőbevésett állítások.
Az emberi érzések
Érzéseink bonyolultak, összetettek és egyénileg árnyaltak. Ahhoz, hogy a címben feltett kérdést megválaszolhassuk, fontos tudni, honnan erednek érzéseink. A szó etimológiailag a latin sensus -érzék szóból ered valamely külső hatás, tényező érzékelésére utal. (Gerstner Károly, 2011-2022). Az érzéknek, érzetnek pedig még kulcsszerepe lesz a továbbiakban.
Az ember az ókor óta kutatja és igyekszik magyarázatot találni érzéseinek eredetére, kialakulásuk okára. Richard Firth-Godbehere Az emberi érzések története könyvében zseniálisan foglalja össze, hogy az egyes korokban milyen értelmezések voltak irányadóak érzéseinkkel kapcsolatban. Egészen más az ókori érzelemfelfogás a mai legmodernebb kutatások által alátámasztott értelmezéshez képest.
A modernkori érzelemkutatás alapjait Paul Ekman munkássága fektette. Az amerikai pszichológus a darwini teóriát felhasználva, mely szerint az érzelmeink veleszületettek és nem tanult válaszmintázatok, ezért a környezeti és kulturális háttér nincs rájuk hatással, írta meg saját következtetéseit és forgatta fel a korábbi érzelmekkel kapcsolatos tanokat. (Ekman P., 1971, Darwin Ch., 1872.)
Ekman hat alapérzelmet határoz meg. Ezek az öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor. Társítsunk hozzá karaktereket és meg is kapjuk az Agymanók című Disney filmet. Tovább gondolva született meg a népszerű rajzfilm második része újabb érzelmek megjelenésével, úgymint: unalom, nyugalom, bizalom, zavar, őrület, féltékenység, serénység, szorongás, zsenialitás és kedvesség. Ezek azonban sokkal inkább értelmezések, amire a későbbiekben részletesen ki is térek. (Ekman, P., 2011)
[1. kép – Az ekmani hat érzelmet megjelenítő MI által generált kép. Szeretném felhívni a figyelmet az MI kérdőjeles értelmezésére.]
Feltételezi, hogy az arckifejezések detektálhatók, ezek alapján az érzések beazonosíthatók. Erre az állításra Ekman és csapata egy egész iparágat épített fel. Rendszerét a Microexpression Trainig Tool elnevezésű képzési rendszerként (MTTE – az oldaluk ma már nem elérhető) értékesítette. A szeptember 11. amerikai terrortámadást követően még az amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA – TransportatipnSecurity Administration) is bevezetette a SPOT programot (Screening Passengers by Observation Techniques – az utasok átvilágítása megfigyelési technikákkal). A reptéri utasmegfigyelő rendszer alkalmazottait is ezzel a technikával képezték ki. Ám a törekvés csúfos kudarcot vallott (Firth-Godbehere, R., 2023 302.).
Vajon miért? Mert a rendszer alapját az ekmani érzelemfelismerés adja, aminek hátterében a nyugati társadalmakban végzett kutatások állnak. Az adatok egy globálisan vett szűk rétegre vonatkoznak (WEIRD réteg = western, educated people from industrialised, rich democratic countries), amit nem lehetett általánosságban alkalmazni más kultúrákból származó egyének esetében (Heinrich, J., Heine J. S., Norenzayan, A., 2010)
Itt merült fel először a kérdés, hogy léteznek-e alapérzelmek, vagy valami egészen mást lenne érdemes keresnünk és kutatnunk? Ezzel a gondolattal máris eljutottunk a mesterséges intelligenciához és érzéseihez.
A magérzetek
Ha az ekmani tanokat elvetjük vagyis, ha nincsenek alapérzelmek és azokhoz köthető arckifejezések sem azonosak mindenkinél, akkor hogyan tovább? Ha hibás a korábbi érzelemdefiníció, akkor valójában mik az érzelmek (Feldman Barrett, L., 2012. 413-29.)?
Van-e valami alap, közös rendszer, ami általánosságban igaz minden élő emberre a Földön?
Ezt a kérdéskört kutatja Lisa Feldman Barrett pszichológus és csapata a bostoni egyetemen (Northeastern University, Boston, Massaschusetts). Barrett egészen az ókori érzelemfelfogásig megy vissza, amely az érzelmeket a test felkavarodásaként értelmezi (plátói érzések; Platón, 1984). Leegyszerűsítve a teoriát az test homeosztázisra törekszik. Minden külső vagy belső tényező, ami ebből a homeosztázisból kibillenti egy testi érzetet generál. Ezt az érzetet fogja az agy korábbi tapasztalatai alapján valamilyen formában értelmezni és társít hozzá egy érzést/érzelmet.
Ez az érzeteket nevezi Barrett core affect-nek vagyis magérzeteknek (Feldman Barrett, L., 2017., 7. How the brain makes emotions). A magérzetek minden emberi érzés kiváltói és gyökérokai. Ehhez kapcsolódóan jelennek meg az érzések, amik már a magérzetből fakadó értelmezéseink. Ezen értelmezéseink alapja a környezeti tényezők: a hely, ahol élünk, az kor, amiben születtünk, a társadalom, aminek tagjai vagyunk és mikro szinten a család, amihez tartozunk, ahonnan szokásainkat hozzuk, amiben felnőttünk. Magérzeteink értelmezését – vagyis érzéseinket – befolyásolja eddigi életünk minden megélt korábbi tapasztalata. Ez a felismerés fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia kutatásában is.
Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
A kérdés Philip K. Dick 1968-ban azonos című regényének kulcsmomentuma és azt a filozófiai kérdést feszegeti, hogy az emberi kinézetű és viselkedésű androidok vajon képesek-e az érzésekre és az álmokra. A főszereplő Rick Deckard fejvadászként dolgozik és feladata, hogy felkutassa, kiszűrje és likvidálja azokat a robotokat, akik nem képesek az érzésekre azon belül is az empátiára. A regény a nagysikerű filmadaptációja a Szárnyas Fejvadász. A kérdés tehát egyáltalán nem újkeletű.
[2. kép – A félelem az emberi robotoktól és attól, hogy nem tudjuk megkülönböztetni őket, nem újkeletű.]
Mi Deckard módszere? A könyvben egy fiktív Voight-Kampff tesztet használnak azonosítási célra, aminek – nem meglepő módon azonban – van valóság alapja. Méghozzá Alan Turing matematikus 1950-es években megjelent tesztje, melynek vizsgálatának tárgya, hogy képes-e a gép emberi módon gondolkodni és kommunikálni. A teszt a mai napig a mesterséges intelligencia kutatásának alapja. (Turing, A. 1950).
A regényben és a filmben azonban a Voight-Kampff teszttel működő gép különböző fiziológiai reakciókat is mér, mint például a légzés, a szívverés, a pupilla tágulása és a bőrpír, miközben érzelmileg provokatív kérdéseket tesznek fel. Érdekesség egyébként, hogy 2014-ben egy chatbot – Eugene Goostman – sikeresen átment a kommunikációs Turing teszten, bár az eredmény vitatott.
Ecce machina – Íme a gép
Alkalmazva az ekmani arcfelismerő rendszert a tudósok figyelme azon programok és algoritmusok irányába fordul, ami képes gyorsan és megbízhatóan detektálni ez érzéseket. Egy egészen új tudományág született meg az 1900-as évek közepén, az affective computing (érzelmi számítástechnika (W. Pickard, R., 2017).
Innentől kezdve a kutatás ketté válik. Az egyik irány az érzelmeket felismerő gépek készítésének iránya, a másik futurisztikusabb irányzat olyan gép/robot megalkotása, ami képes érezni.
Az érzelmek felismerését számos területen alkalmazzák már az ügyfélélmény fokozására. A hangszínt, a beszéd tempóját, a szüneteket, a megjelenő szavakat (fenyegetést jelentő szavak kiszűrése) viszonylag pontosan értelmezik és akár használják is a különféle algoritmusok. A hangsúly a viszonylagosságon van. Az emberi érzések ugyanis olyan sokrétűek, olyan bonyolultak és összetettek, hogy a kutatók mai állásfoglalása szerint éppen ez a tényező (a kontextus és kultúra értelmezésének összetettsége) lesz az érző gépek veszte (Firth-Godbeher, R., 2023, 305.).
Képes-e a gép érzelmekre?
Ha elfogadjuk, hogy az emberi érzések alapja fizikai érzet megléte, felmerül a kérdés: mi szükséges ahhoz, hogy egy gép valódi, saját, emberi érzésekkel bírjon? Vagyis, hogy ne kognitív módon állítson elő egy értelmezést a rendelkezésére álló adathalmazból méghozzá egyféleképpen, hanem saját tapasztalatai mentén tanuljon és fejlődjön.
Lisa Feldman Barrett szavaival élve: „Az agy nem úgy működik, mint egy fájlrendszer. Az emlékek dinamikusan keletkeznek a pillanat töredéke alatt, és az agy csodálatos képességgel köti össze a múlt darabkáit vadonatúj módon.” (Feldman Barrett, L.: 2018)
De játszunk el egy pillanatra a gondolattal, mire lenne szüksége egy gépnek, hogy saját érzései lehessenek?
Elsősorban olyan fizikai testre, ami képes érzékelésre, ezáltal érzeteinek detektálására (Feldman Barrett, L.: 2018). Egy kamera és vagy mikrofon nem elég, minden érzékszerv szerepet kap: a tapintás, az ízérzékelés, szaglás is a látáson és halláson kívül. Ezeket az érzeteket, érzékeléseket, tapasztalatokat saját magának kell megszereznie, úgy ahogy mi emberek is tesszük csecsemőkorunktól fogva. Ez azért nagyon fontos, mert csak így válhat képessé, hogy saját, egyedi értelmezéseket alakítson ki.
Kognitív disszonanciára nem képes az a gép, amelyik csak egy betáplált értelmezés mentén képes állást foglalni vagy döntést hozni. Az embert épp a bennünk rejlő diverzitás, kiszámíthatatlanság teszi egyedivé. A képességünk, amellyel az örömkönnyeket a bánat könnyeitől megkülönböztetjük.
[3. ábra – A chatGPT válasza, hogy képes-e érzelmekre. ]
Végső következtetés – Az MI soha nem fog megölelni
Visszatérve a bevezetőmben felvetett esetleges félelmekre, hogy lecserélhetők vagyunk-e egy coaching folyamat során, tudja- e a mesterséges intelligencia a coach jelenlétét helyettesíteni, az én személyes válaszom az, hogy nem. Legalábbis a tudomány mai állása szerint.
Az MI rengeteg adatból képes dolgozni, képes kognitív és beprogramozott értelmezésre, képessé válhat bizonyos érzelmi tényezők azonosítására (vészhelyzetek felismerésére a ChatGPT programokat is felkészítik). Nem képes viszont az aktív jelenlétre, a biztonságos légkör megteremtésére, az érzésekkel való konstruktív és transzformatív munkára és partneri együttműködésre. Ezek az alap coach kompetenciák mind megjelennek egy személyes coaching ülés során.
A mesterséges intelligenciától kérdezhetünk és használhatjuk az életünk számos területén. Tökéletes nagy mennyiségű adat gyors feldolgozásárára vagy előkeresésére, de soha nem fog megölelni szavak nélkül, csak mert észrevett egy elsuhanó árnyat az arcodon.
Még további sok-sok évnyi kutatása szükséges ahhoz, hogy a tudomány eljusson arra a szintre, amikor képessé válik az emberi test teljes reprodukciójára mesterségesen. Természetes úton viszonylag stabilak a képességeink ezen a területen (szaporodás), de még így is akadnak működőképes genetikai anomáliák, amiket alig ismerünk.
Azon a napon, amikor az emberiség eljut odáig, hogy elmondhatja, képes volt megalkotni az érző gépet, máris szembesül a filozófiai kérdéssel: meddig gép a gép és hol kezdődik az ember?
Felhasznált szakirodalom:
- Gerstner Károly: Új magyar etimológiai szótár. Béta-változat. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022.
- Firth-Godbeher, R. : Az emberi érzések története, Budapest, Európa, 2023
- Darwin: Az érzelmek kifejezése embereknél és állatoknál, 1872.
- Ekman P: Leleplezett érzelmek, Kelly, 2011
- Henrich, Joseph and Heine, Steven J. and Norenzayan, Ara, The Weirdest People in the World? (May 7, 2010). RatSWD Working Paper No. 139, Available at SSRN: https://ssrn.com/abstract=1601785 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1601785
- Feldman Barrett, L.: Emotions are real, Emotion, 12. vol 3. (2012).
- Feldman Barrett, L.: How emotions are made, The secret Life of the Brain, Houhton Mifflin Harcourt, 2017
- Platón: Phaidón. Platón összes művei I-III. I kötet. Budapest, Európa, 1984.
- Russell, J., Barrett, L.: Core affect, prototypical emotional episodes, and other things called emotion: Dissecting the elephant, Journal of personality and social psychology vol. 76.
- K. Dick, P.: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal, Budapest, Agave Könyvek, 2024.
- Turing, A.: Computing Machinery and Intelligence, Mind folyóirat, 1950
- W. Pickard, Rosalind: Affective computing, 1997.
- Feldman Barrett, L.: Can machines Percieve Emotion? Google Talks, 2018, https://youtu.be/HlJQXfL_GeM?si=XvM2WVg1NwPw6O_b
Dorozsmai Viki - A toxikus maszkulinitásról
„A fiúk nem sírnak!”
Ha egyetlen káros mondatot kéne említenem, ami végigkíséri egy ember (jelen esetben férfi) életét és kihat egész felnőtt korára, munkahelyi és párkapcsolatára is ez a mondat lenne az egyik. „A fiúk nem sírnak! Katona dolog!” – Lehet ezt még fokozni… 
„A fiúk nem sírnak!”
Felnőttként ugyanúgy nem adsz hangot az érzéseidnek. Nem fejezed ki a fájdalmadat, a félemedet, a szorongásodat. Sőt, olyan profivá válsz, hogy már a pozitív érzéseket sem (az is olyan nőies). Nem beszélsz az örömeidről, nem beszélsz az igényeidről, a vágyaidról.
De az érzés ott marad.
Mert az a Férfi, aki kemény, rendíthetetlen, beszólogat, a harcos, a magányos (hello toxikus maszkulinitás).Nem tudod, miért nem tudsz kapcsolódni. Hogyan tudnád önmagadat képviselni a munkahelyen vagy otthon. Hogyan mondd el, ami benned van.
Ehhez az első lépés az önfejlesztés.Hogy tudd ki vagy.Hogyan kommunikálsz, milyen mintázatok futnak a háttérben.
Készen állsz az utazásra, amelynek célja, hogy felfedezd önmagad, megismerd a saját működésed maximalizáld a lehetőségedet?
Nézzünk rá együtt hogyan mit rejt a személyiségprofilod.
„Az empátia ára, az én elvesztése” – az empátia sötét oldala
Az emberi érzések végtelenül összetettek, kialakulások bonyolult folyamatok összességének eredménye, melyek mindegyike valamilyen evolúciós előnyt szolgált, amikor létrejött és megszilárdult.
Hiszem, hogy nincs jó vagy rossz, csak különböző nézőpontok vannak. Ebből a szempontból igazán érdekes ránézni erre a kérdéskörre. Az empátiának ugyanis kiváló a marketingje, de ügyesen elrejti a másik, sötétebb arcát.
Az emberi evolúcióban betöltött szerepe az altruizmushoz köthető. Az emberiség túlélése nagymértékben függött attól, hogy képesek voltunk együttműködni kisebb és nagyobb csoportokban. Az empátia lehetővé tette, hogy az egyének megértsék egymás érzéseit, szükségleteit és szándékait, ami elősegítette a csoporton belüli harmóniát és a hatékony együttműködést. Azok a közösségek, ahol magasabb fokú empátia és szolidaritás volt jelen, nagyobb eséllyel biztosították a túlélést és voltak képesek a folyamatos fejlődésre.
Az emberi faj morális érzéke és erkölcsi rendszere nagyrészt az empátiára épül. Képessé váltunk azonosulni mások helyzetével, így kialakultak olyan normák, bevésődtek olyan narratívák, amelyek az igazságosságra, törődésre és kölcsönös segítségnyújtásra épültek. Ez az evolúciós folyamat hozzájárult a társadalmak bonyolultabbá válásához és a kulturális fejlődéshez is.
Az empátia csökkentheti az agressziót, mivel lehetővé teszi, hogy jobban átérezzük mások fájdalmát és perspektíváját. Azok a csoportok voltak sikeresebbek, amelyek képesek voltak belső konfliktusaikat békésen rendezni, ezáltal növelve a hosszú távú stabilitást és túlélési esélyeket.
Kijelenthetjük, hogy az empátia kifejezetten pozitív tulajdonságnak számít szociológiai, csoportdinamikai szempontból. De vajon az egyén szempontjából is? Bizonyos helyzetekben nem várt negatív hatásai is lehetnek. Ezeket a hatásokat elemzi Fritz Breithaupt is kutató társaival. Amikor valaki empatikus, empátiát él meg, megfigyelőként ugyanazok az agyi területek aktiválódnak, mint a megfigyelt esetében, aki épp átéli, vagy átélte és elmeséli az adott pozitív vagy negatív történést. Ebből a működési mechanizmusból erednek az árnyoldalai is.
Mit okozhat az egyénben a túlzott empátia?
1. Érzelmi kimerültség és kiégés: ha valaki folyamatosan mások érzéseit veszi át, az mentálisan és fizikailag is kimerítheti, akadályozva hatékony működését.
2. Manipuláció: az empátia eszközként használható mások befolyásolására. Jellemző eltolódott dinamika, amikor az empatikus segítő saját maga tartja áldozatban, akin épp segítene. Másik oldalról nézve egy ügyes manipulátor kihasználhatja az empatikus emberek érzékenységét, hogy előnyökhöz jussanak vagy elkerüljék a felelősségvállalást.
3.Torzítja a döntéshozatali képességeket: például egy vezető, aki túlságosan sajnál egy teljesítményproblémával küzdő munkatársat, elkerülheti a szükséges korrekciós lépéseket, rontva ezzel a csapat dinamikáját. Jogi vagy üzleti döntések során is problémát okozhat, ha valaki érzelmi alapon ítél, figyelmen kívül hagyva a tényeket.
4. Szadisztikus empátia: az érzés, amikor valaki élvezetet talál mások szenvedésében az empátia spektrumának másik vége. Ennek példája lehet a bántalmazó kapcsolatok, szadisztikus gyilkosságok, kínzások vagy a média által nagy figyelmet generáló tragédiák iránti különös érdeklődés.
5. Társadalmi polarizáció: Fritz Breithaupt „empatikus oldalválasztás” elmélete szerint az empátia fokozhatja a társadalmi megosztottságot. Ha valaki túlzottan azonosul egy csoporttal, az ellenszenvet kelthet egy másik iránt, így fokozva a konfliktusokat ahelyett, hogy megoldást keresne. Ez a jelenség politikai és társadalmi mozgalmakban is megfigyelhető.
6. Személyes fejlődés elakadása: ha valaki túlzottan mások érzéseire koncentrál, könnyen háttérbe szoríthatja a saját szükségleteit és céljait. Egy túl empatikus ember például egy kapcsolatban állandóan a másik fél boldogságát helyezheti előtérbe, ami hosszú távon frusztrációhoz vagy önfeladás érzéséhez vezethet.
7. Empátia által kiváltott stressz és szorongás: azok, akik mélyen átélik mások fájdalmát (ténylegesen is aktiválódik az agy fájdalom érzetéért felelős területe), az szorongáshoz, depresszióhoz vagy másodlagos traumához vezethet. Az egészségügyi dolgozók, szociális munkások és segélyszervezetek munkatársai gyakran tapasztalják ezt, hiszen nap mint nap találkoznak szenvedéssel, anélkül, hogy teljesen meg tudnák oldani a problémát.
8. Az „empatikus distressz” és az együttérzés közti különbség: a tanulmányok szerint különbség van az együttérzés és az empatikus distressz (beleérzőképesség) között. Míg az együttérzés lehetővé teszi, hogy valaki segítő szándékkal, de érzelmileg kiegyensúlyozottan reagáljon, addig az empatikus distressz érzelmi túlterheltséget és tehetetlenségérzést okozhat. Azok, akik ebbe az állapotba ragadnak, gyakran kevésbé tudnak ténylegesen segíteni másokon.
Az empátia rendkívül értékes emberi tulajdonság, de az egyensúlyra érdemes törekedni (csoport és egyéni érdekek). Ha tudatosan szabályozzuk, elősegíti a kapcsolatokat és a megértést. Ha azonban ellenőrizetlenül működik, az érzelmi megterheléshez és konfliktusokhoz vezethet.
Az empátia komplex agyi folyamatok során kapcsol be: aktiválja az érzelmi szabályozásban részt vevő területeket, többek közt az anterior cinguláris kéreg és az insula. Az előbbi az agy egy fontos régiója, amely szerepet játszik a döntéshozatalban, az érzelmi feldolgozásban és a fájdalomérzékelésben. Különlegessége, hogy hidat képez a limbikus rendszer és a kognitív funkciókért felelős területek között.
Ha valaki rendszeresen mások érzéseit internalizálja és kevés saját mentális pihenőt hagy magának, akkor kimerülhet, szoronghat vagy elveszítheti a motivációját. Ez különösen problémás lehet olyan vezetők esetében, akik nemcsak a szakmai döntésekért, hanem az alkalmazottak jólétéért is felelősek.
Mivel az ember biológiailag nem egyforma, adja magát a kérdés, hogy van-e különbség férfiak és nők empátia-hajlandóságában?
A kutatások szerint alaphelyzetekben nincs különbség férfi es női empatikus hajlandóság között. A fájdalom látványra például egyetemlegesen reagál mindkét nem. Ugyanakkor elmondható, hogy a nők az eltérő evolúciós és neurobiológiai háttér, valamint a társadalmi tényezők miatt gyakrabban élnek át empátiát, mivel az agy limbikus rendszere – ami az érzelmi feldolgozásért és szabályozásért felelős – erőteljesebben aktiválódik érzelmi szituációkban.
Ezzel szemben a férfiaknál, különösen versenyhelyzetben, az empátiáért felelős agyi területek kevésbé aktiválódnak. Evolúciós szempontból ez magyarázható azzal, hogy a versengés során az egyéni célok teljesítése kerül előtérbe, és az empatikus feldolgozás háttérbe szorul. Egy vezetői pozícióban lévő férfi esetében ez azt jelentheti, hogy döntéshozatali helyzetekben kevésbé érzelmi alapon mérlegel, míg a női vezetők nagyobb hangsúlyt fektethetnek az emberi tényezőkre.
Az empátia, mint tudatosan fejlesztett, kezelt és használt készség
Fontos megjegyezni, hogy az empátia nem egy „fix” adottság, hanem fejleszthető és tudatosan kezelhető. A vezetőknek kulcsfontosságú lehet olyan módszereket alkalmazni, amelyek segítenek az empátia szabályozásában.
Érdemes mentális pihenőket tudatosan beiktatni. Az érzelmi túltelítettség elkerülése érdekében szükséges időt hagyni a saját érzelmek feldolgozására. Fontos a határok kialakítása: lényeges, hogy az egyén képes legyen különválasztani mások problémáit a saját döntéseiktől. Empatikus kommunikáció és kapcsolódás optimalizálása: hatékony vezetési technikákkal érdemes keretet adni neki, a „lelki szemetesláda” működés hosszútávon nem produktív.
Vállalati környezetben érdemes megvizsgálni, hogyan, milyen formában van jelen az empátia és azt is, milyen skálán mozog, akár egyéni szinten is. Ezzel már korai szakaszban feltárható az egyéni kiégés felismerése, ami egyben lehetőséget is kínál a megelőzésre, megoldásra is.
Ahogy a világban semmi sem pusztán fekete vagy fehér, jó vagy rossz, így az empátiát sem lehet kategorizálni, érdemes azonban foglalkozni az árnyoldalával is.
Ha kíváncsi vagy, hogy benned vagy a cégedben hogyan jelenik meg ez a csoportdinamikai és egyéni emberi tulajdonság, egyeztessünk időpontot humán profilozásra.
Coachszemle: Vadregényes ösvényből négysávos autópálya? – A kezdő coach első lépései
Új szakmát tanulni és abban elindulni minden esetben rezilienciát, alázatot és energia-ráfordítást igényel. Amikor jó pár szakmával a hátam mögött a coachképzés mellett döntöttem, tele voltam tudásvággyal és persze kérdésekkel. A saját bőrömön éreztem
Szókratész örökbecsű szavait: „Az igazi bölcsesség, tudni azt, hogy nem tudunk semmit.” Abban a pillanatban fogalmam sem volt, merre induljak, a megszerzett tudásból hogy lesz vállalkozás.A kezdeti kristálytiszta irányra és útra köd telepedett, nem láttam tovább az orromnál. Ahogy haladtam a képzést lezáró vizsga felé, ahogy a folyamatos mentoring épített, úgy szállt fel ez a köd, és indultam el a COACHING, mint hivatás irányába.Ennek az útnak voltak nagyon éles sarokkövei. Ezeket a mérföldköveket, az elengedhetetlen lépéseket szeretném összefoglalni és egyben segítséget is nyújtani írásommal a szakmában most induló, kezdő coachoknak. Ahogy a közismert mondás tartja: az egymillió coach országa vagyunk. A marketingzaj soha nem látott méreteket ölt, így kardinális, hogy végig gondolj néhány kérdést, mielőtt saját vállalkozásba kezdenél.
Hogyan indulj el?
Akár mostanában végzett coach vagy akár még tanulod a szakmát, vagy végzett coachként karrierépítésben gondolkodszaz első és legfontosabb lépés, hogy elköteleződj. Elköteleződj magad és a coach szakma mellett. Abból a bizonyos egymillió főből sokan vannak, akik csak „kicsit coachok”. Vagyis megvan a végzettségük, de ilyen-olyan okból kifolyólag nem dolgoznak a szakmában, vagy pusztán hobbi szinten coacholnak. Ez is egy lehetőség, de ha te ennél tovább lépnél, akkor fontos, hogy meghatározd, mi a célod.
Már a képzés alatt egészen biztos voltam abban, hogy én ezt a szakmát a hivatásomnak érzem. Nem csak laza időtöltésnek, kikapcsolódásnak, önfejlődésnek szánom, hanem egyértelmű bevételi forrásnak, vagyis határozott célom volt a saját brand felépítése.
Induláskor érdemes az alábbi kérdéseket körbejárnod, végig gondolnod:
Mit ad Neked a coach szakma, mi vonz benne?
Mi az a bevétel, ami számodra elfogadható?Milyen erőforrásokkal rendelkezel most (mind anyagi, mind időkeret, mind pedig emberi erőforrás oldalról, vagyis, kik azok, akikre támaszkodhatsz az utadon?)
Hol szeretnél tartani egy év vagy öt év múlva?
Hol és adott esetben kivel szeretnél dolgozni, együttműködni?
Ha ezekre a kérdésekre tudod a választ (akár fel is írhatod magadnak és időnként vissza-visszatérhetsz ezekre a pontra), akkor jöhet talán az egyik legnehezebb rész, a saját coach-hangod megtalálása, azonosítása, megnevezése.
Ki vagyok én? – a coach-identitás megtalálása
Ha akkreditált képzésben vettél részt, akkor tisztában vagy az ICF vagy EMCC minősítésekkel és azok feltételeivel. Viszont ettől még nem leszel egyedi, nem fogsz a saját hangodon szólni. Szuper egy ACC minősítés, de nem ettől leszel üzletileg sikeres.
Az identitás szó önazonosságot, öntudatot jelent. A latin identitas középkori eredetű szó és az idem (ugyanaz) kettőzött (idenidem) alakjából képezték. Erik H. Erikson használta először fejlődés lélektani szempontból, utalva az egyén személyiségén a pubertás korban történő kialakulására. (Erikson, E. H., 2002)
A „teljes én” élménye egy társadalmi, szocializációs folyamat eredményeként, környezeti hatások, egyéni tapasztalatok, tanulási folyamatok hatására alakul ki vagy alakul át életünk során.
Az egyén nemi, nemzeti, vallási identitása mellett jelentős szerepet kap a szakmai identitás is, vagyis önmagunk coach-ként való definiálása. Ugyanúgy ahogy személyiségfejlődésünk során, amíg ezt nem találtuk meg, nincs konzisztens én-képünk, bizonytalanságot élhetünk át, melynek feloldásában nagyban segít a mentoring és a szupervízió, valamint a szakmai tapasztalat és gyakorlat.
Az alap coach kompetenciák ismerete, elsajátítása mellett elengedhetetlen az önreflexiós és önazonosság. A coach a személyiségével dolgozik. Azt is mondhatnám: a személyiséged a munkaeszközöd. Szükséges, hogy tudd, ki vagy, honnan jöttél és merre tartasz. Ismerned kell a saját működésedet, hogy elkerülhesd az érzelmi túlterhelődést, hogy meg tudd tartani a partnerséget, ne vállj megmentővé, ne vonódj be játszmákba.
A magasszintű szakmaisághoz elengedhetetlen az objektivitás.
Ahhoz, hogy meg tudd határozni a saját coach identitásodat, előny, ha ismered a különféle coaching irányzatokat, de a legfontosabb, hogy ismerd önmagad. Ez ugyanis elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ráérezz, melyik irányzat az, amivel komfortos vagy, ami flow-t ad, ami extra energiabefektetés nélkül is a sajátod.Azzal, hogy megismered, működés közben látod, tapasztalod, kipróbálod a különböző stílusokat, közelebb kerülsz önmagad megismeréséhez. A sajátélmény szerepe hangsúlyos része a folyamatnak, teret enged az önreflexiónak. Segítségével ráláthatsz még megdolgozatlan elakadásaidra, amiket szupervízióban átbeszélve megerősítheted személyiségedet.
Van, aki otthonosan mozog a provokatív stílusban, más szinte szenvedne, ha ezt használná saját coaching ülései során. Vagy ott a gestalt, ami sokaknak összetettsége miatt ijesztő lehet kezdetben, de ha egyszer ráérzel, automatikussá válik a használata. Egyre elterjedtebb a sétáló coaching irányzat is, aminek nagy előnye azon kívül, hogy költséghatékony, a környezeti tényezőket (természet közelsége) is kihasználhatod a biztonságos légkör megteremtéséhez.
Nekem óriási segítséged jelentett, hogy hallottam a tanáraimat, mentoraimat coacholni, találkoztam különböző stílusokkal, interneten néztem és hallgattam hazai és külföldi coachok előadásait. A hallottakat aztán a gyakorlatba is beépítettem, kipróbáltam és szépen lassan kirajzolódott a saját, jelenlegi stílusom.A személyiség folyamatosan változik, meghatározzák az egyes életszakaszok, a különböző kihívások, életfeladatok. A kíváncsiságom ismereteim bővítésére sarkall, így amit most a saját hangomként definiálok is változhat az újabb ismeretekkel, önmagam megismerésével, tapasztalással. Bátran alakítsd Te is, bővítsd a tudásod, alkamazz új gyakorlatokat és tedd félre, amire épp nincs szükséged.
Érdemes bizonyos időközönként megállnod, ránézned, az erősségeidre, gyengeségeidre, hogy mik azok az erőforrásaid, amiket könnyen és magabiztosan tudsz használni, milyen területeket érdemes fejlesztened.
Kulcsfontosságú a saját coach- és önfejlesztés szerepe. Az lakadásokat, félelmeidet, érdemes szakemberrel közösen feloldani.
Ha már az elinduláskor észreveszed magadon a halogatás jeleit, ha vannak olyan gondolataid, amik vissza-vissza térnek, amikre keresed a válaszokat, ha sosem érzed magad „elég jónak”, ha megjelenik egy kritikus szülői hang a fejedben, amit sehogy sem tudsz elcsitítani, az annak a jele, hogy van a háttérben valami, aminek feloldásában érdemes szakmai segítséget kérned. Ismereteid bővítéséhez, fejlesztéséhez instant megoldást jelenthet egy-egy tematikus workshop is, például marketing, social media megjelenés témában. Ezek azonban nem adnak hosszútávú megoldást, csak abban az esetben, ha az elakadásaid már nincsenek jelen.
Mire figyelj üzleti szempontból?
A tevékenységet végezheted egyéni vállalkozóként vagy saját cégedben (Bt. vagy Kft.). Nagy ritkán alkalmazottként, de ez egy egészen más terület így ennek kifejtésétől én most eltekintek. Az egyéni vállalkozás az egyik legrugalmasabb forma, hosszú távon is az egyik legkönnyebben fenntartható, de mint mindennek, ennek is megvannak a maga előírásai, feltételei, aminek betartása elengedhetetlen.
Szükséged lesz:
egyéni vállalkozói engedélyre
egy bankszámlára
könyvelőre
számlázó programra
Érdemes kalkulálni ennek költségeivel is, és ami emellett még a legfontosabb: Válj vállalkozóvá, keresd a lehetőségeidet és a motivációdat, így minden adott lesz a sikerhez!
Hogy coacholjak? Online vagy iroda?
Eljutottál oda, hogy megvan a saját hangod, meg tudod nevezni a coach-identitásodat, megvan az üzleti háttér és forma a vállalkozásodhoz, jön az újabb sarkalatos kérdés: hol coach-olj?
Online? Kávézó? Iroda?
A rómaiak utakat adtak nekünk, a covid pedig az online meetinget. Ma, 2024-ben teljesen természetes és elfogadott, ha online coacholsz. A személyes üléseknek megvan a maga varázsa és előnye is – én személy szerint is ezt a formát preferálom – de az elinduláshoz az online tér szuper opció, és jelentősen csökkenti a költségeidet.
Mi a helyzet a közösségi terekkel? Egy csendes park vagy a sétáló coaching tökéletes választás lehet. Minden más forgalmasabb helyszín, mint például a kávézó feltételekkel tud működni, hiszen az egyik legfontosabb tényező a biztonságos légkör sérülhet. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a nulladik alkalomhoz még pont ez a forgalmas, emberekkel teli környezet jelenik meg kérés formájában a potenciális ügyfeled részéről. (férfi coachok esetében szokott felmerülni ilyen igény a női óvatosság miatt).
Egyértelműen a csendes, nyugodt iroda a legalkalmasabb egy coaching ülésre. Minden adott az aktív jelenléthez és az értő figyelem megteremtéséhez. Azt javaslom, kezdőként nézz körbe, kutakodj kicsit az interneten, hogy hol vannak a közeledben közösségi irodák, amiket akár már egyetlen órára is bérelni tudsz. Marketing szempontból is előnyös, erősíti a bizalmat, a fix, állandó helyszín elősegíti a partnerséget.
Ezeket a lépcsőfokokat én is mind bejártam: coacholtam online, sok irodát felhívtam és megnéztem, kipróbáltam, míg megtaláltam a számomra legjobb megoldást.
Marketing alapok
Most, hogy megvan a saját hangod és a hely is, ahol gyakorolhatsz, a következő lépés, hogy meg is mutasd magad, hogy láthatóvá válj, mint coach szakember.
Mi lehet ehhez a legalkalmasabb a digitális világban, mint a közösségi média. De azok közül is melyik? Milyen platformon? És hogyan? Ezek a kérdések zakatoltak bennem a kezdeti időszakban.
Az énmárka építést, a marketinget nem fogod tudni megkerülni. Két lehetséges út van előtted: teljesen kiszervezed a marketinged (szőröstül-bőröstül, tartalomgyártástól-mindenestül), amikor nem csak a stratégiát bízod szakemberre, hanem a tényleges posztok megírását is), ami költség- és időigényes (a marketinges tartalomgyártó nem coach, rengeteg adatot, képet, vizuális tartalmat fog kérni tőled) vagy megtanulod az alapokat. Legalább a vázát, hogy mikor, mit is hogyan posztolj, hogyan tudsz hatékonyan jelen lenni a különböző platformokon.
Ma már ebben is tudsz segítséged kérni, vagy marketingestől tanulod a finomságokat, a működő trükköket és praktikákat, vagy coach-marketingessel együttműködve szabod magadra és színezed ki a marketing vázlatodat, így nem lesz idegen a megjelenésed a közösségi platformokon. Az önazonosság számottevő tényezője a hatékony marketingnek. A sablonok ezért nem működnek igazán, mert nincs benne az egyéniséged.
Ehhez pedig szükséges egy marketing szempontból erős, jól hangzó brand név. Érdemes erre időt szánnod, hosszú távon kifizetődik a befektetett idő egy jól eltalált név, ami önazonos, figyelemfelkeltő, vagy a célcsoportodat szólítja meg már fél siker. Marketing-szempontból egy név akkor lesz igazán erős és emlékezetes, ha rövid, egyedi és rád jellemző. A legjobb, ha sikerült találnod egy szót, kifejezést, fogalmat, ami a leginkább jellemző rád, az egyedi stílusodra, a célcsoportod problémájára, amire megoldást kínálsz. Bátran használd a nyelvet és alkoss új szavakat vagy szóösszetételeket.
A buyer persona, vagyis a célközönség, és azon belül is a legszűkebb kör, – akikből potenciális vásárlóid lesznek – meghatározása a második lépés: kikhez szólsz, kik azok, akikkel szívesen dolgozol, akiknek a problémáit, elakadásait a legjobban ismered, és akiknek Te, mint coach megoldás lehetsz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más coachee-k nem kereshetnek meg, de ha marketingben gondolkodunk, akkor a célcsoport szűkítése növeli a hatékonyságodat és a kommunikációdat is leegyszerűsíti a közösségi platformokon.
Ne feledd a marketing mondást: aki mindenkihez szól, senkihez sem szól.
Van még egy nagy kérdés: milyen platformon legyél jelen? Ez az a pont, aminek a meghatározásában segítséget nyújt a célcsoportod pontos ismerete, hogy milyen generációhoz szólsz, ők melyik platformot használják előszeretettel és szívesen. Ez meg is adja a formát is (írott tartalom, videós tartalom, rövidebb képes posztok), amiben célszerű kommunikálnod velük.
Mentoring és szupervízió
Kezdetben a sok kérdést, a lehetőségek tárházát, az önálló vállalkozást káosznak érzékelheted A kép, amivel az iskolát elkezdted darabokra hullott. Inkább kérdéseid vannak, mintsem válaszaid. És ez így is van jól. Éppen ezért arra ösztönöznélek, hogy vidd el mentoringba, szupervízióba ezeket a kérdéseidet, dilemmáidat. Sokat jelent a szakmai háttér és visszacsatolás, érdemes erőforrást fektetni ebbe is. Felgyorsítja a tanulási folyamatot, növeli a magabiztosságodat, önbizalmadat, ezáltal folyamatosan csökken a kérdéshalmaz a fejedben.
Segítségével feltárhatsz olyan elakadásokat is, amik gátolnák (vagy éppen gátolják) a munkádat, a coach szakmai karriered építését (például a pénzhez kapcsolódó korlátozó hiedelmeid).
Én magam is hálás vagyok mentoraimnak. A legnagyobb áttöréseket, megvilágosodásokat és egyben fejlődéseket ezekkel az alkalmakkal, objektív és szakmai visszacsatolásaik által értem el.
Mennyi az annyi?
Annyit érsz, amennyit kérsz – tartja a mondás. Kezdőként azonban megint csak villog a nagy piros kérdőjel, hogy de mennyit is kérhetek én el kezdőként az ügyféltől? Bátran beszélgess tapasztalt kollégákkal, kutakodj a neten, építsd fel a saját árazásodat. A kezdő árad később nehezen tudod megváltoztatni.
A kérdőjel mellett gyakran egy nagy piros felkiáltójel is villogni kezd: meg tudod határozni a szolgáltatásod értékét? Képes vagy számszerűsíteni az értékedet? Ha nehezedre esik, milyen érzések vannak benned ezzel kapcsolatban? Ha bizonytalan vagy, vidd el a dilemmát mentoringba, itt a saját önfejlesztési út hangsúlyos szerepet kap.
Vagy tégy úgy, ahogy én is tettem anno, és keress egy hatékony sale-es vagy marketinges workshopot, programot, hogy megtaláld a válaszaidat.
Ha egy coach-nak hosszú időn keresztül pro bono működni, miközben rentábilis vállalkozást szeretne kiépíteni, akkor érdemes ránézned saját működésedre. Pro bono dolgozni hasznos, sőt kiemelkedő marketing értéke lehet, ha jól használod, de hosszú távon inkább kontraproduktív.
Álomból valóság
Meghatároztad a coach identitásodat, elnevezted a brandedet, kidolgoztad a buyer personadat, jelen vagy a releváns közösségi platformokon, megtaláltad a megfelelő csatornát a célközönségeddel való kommunikációra, rendszeresen dolgozol önmagad megismerésén és szakmai fejlődéseden – nem maradt más hátra, hogy megállj egy pillanatra. Nézd meg hol tartasz most, honnan indultál és hova jutottál el.
Mi volt az a cél, amit meghatároztál magadnak, ahhoz képest hol tartasz az adott pillanatban. Ha még nincs elég közel, mit tehetsz annak érdekében, hogy közelebb juss? Mik azok a pontok, amiket máshogy csinálnál, amiket inkább kiszerveznél vagy ahol szakmai támogatást igényelsz?
Induláskor egyetlen célom volt: fél éven belül minimum két fizetőképes coachee-m legyen. Ezt a célt elértem és túlszárnyaltam egy saját újlipótvárosi irodával.
Tudatosan tervezve és előre haladva, a kérdések ködfátyolát akár segítséggel is fokozatosan eloszlatva viszonylag rövid időn belül lehetséges kiépíteni egy rentábilis klientúrát, hogy az a hivatás, ami mellett elköteleződtél, ne pusztán hobbi legyen, hanem valódi, profitot termelő vállalkozás is.
Nekem sikerült. Téged mi tart vissza?
Szakirodalom:
Erikson, E. H.: Gyermekkor és társadalom. Budapest, Osiris, 2002
Berne, E.: Emberi játszmák. Budapest, Gondolat, 1984
ICF coaching kompetenciák – ICF Hungary ICF Hungary (coachingfederation.hu)
Vágyi Petra: sémáink fogságában. Budapest, Kulcslyuk, 2021
Chandler, S. és Litvin, R.: A sikeres coach. Budapest, Cor Leonis, 2013
Kaweh, B.: Coaching Kézikönyv. Budapest, Bioenergetic Kft, 2005
Klausz Melinda: a közösségi média nagykönyve – Hogyan vidd sikerre a céged és önmagad. Budapest, Antheneum, 2016
Dorozsmai Viki
Podcastjaink
YouTube
Radiocafe
ElmeZaj
Bézs Rádió
